Alapozás
Milyen alapozás szükséges egy mobilházhoz?
Az alapozás mélysége és a típusa a talaj terhelhetőségétől és összetételétől függ. Ha a talaj stabil szerkezetű, akkor elég lehet sík alap alkalmazása (3,0 méter mélységig). Ha azonban a talaj laza összetételű talajszerkezetét illetően akkor mély alapozásra van szükség (3,0 méter feletti mélységig). Az alapozás paramétereit a geotechnikai szakértő vagy talajmechanikai mérnök adja meg, egy talajmechanikai szakvélemény kiállítása során. A szakvélemény kiadását a talaj mintavételezése, laboratóriumi vizsgálata előzi meg.
Könnyűszerkezetes házaknál és mobil épületeknél főként síkalapozások jöhetnek szóba, ha a talajviszonyok megfelelőek. A síkalapozások típusai a következők: - lemez alap, - sáv alap, - gerenda alap, - gerenda rács alap, - héj alap, - rövid fúrt cölöp alap és - pont alap.
A LEMEZ ALAPOK viszonylag könnyen készíthetőek, itt a talajba kiszedett alap árkot kizsaluzás és a betonvasalás után kibetonozzák a ház alaprajzához képest. A teherátadás szerint jól kombinálható a lemez alap, pont, gerenda és sávalapozással.
A SÁVALAPOK esetében tömör és jó teherbírású talajra van szükségünk, itt csak a teherhordó főfalak alá készítenek alapozást, amik továbbítják a terheket a teherbíró talaj felé. Az alapozás mélysége 0,8-1,0 métertől 1,50 méterig terjedhet, szélessége 40-80 cm általában. Anyaga főként beton vagy vasalt beton (min. C25/30), amit helyszínen gyártanak.
A GERENDA ALAPOZÁS egy vonalmenti teherhordó szerkezet, amely beton- vagy vasbeton gerendákból áll, és az épület terheit oszlopokra vagy pontalapokra vezeti át. Anyaga vasalt beton min. C25/30. Mélysége 80-100 cm. Elhelyezése során az oszlopok vagy pontalapok között hosszirányban futó gerendák kapcsolják össze az alapokat. Főként pillérvázas épületek esetén alkalmazzák és laza talajszerkezetű, gyengébb teherbírású talajok esetén.
A GERENDARÁCS ALAPOZÁS egy vasbeton gerendákból álló hálószerű szerkezet, amely az épület terheit egyenletesen osztja el a talajon vagy pontalapokon. Hossz- és keresztirányú vasbeton gerendák alkotják a rácsot, melynek mélysége fagyhatárig nyúlik le (80-120 cm). Anyaga vasalt beton (min. C25/30). Vasbeton pontalapokra helyezik rá a rácsszerkezetet. Jól oszlatja el a terheket az alapozás, főként könnyűszerkezetes és pillérvázas épületeknél alkalmazzák.
A HÉJ ALAP lényegében egy vékony, folyamatos vasbeton lemez, amely az épület terhét nagy felületen osztja el a talajon. Nem alkalmas nehéz épületek alapozásához. Szerkezete egybefüggő vasalt betonlemez, ami általában 10- és 30 cm vastagságú. Sekélyen helyezik el, fagyhatár felett vagy legalább alatta. Anyaga vasbeton (min. C20/30). Előnye, hogy nagy felületen képes eloszlatni a terheket, gyorsan és egyszerűen kivitelezhető. Fontos, hogy megfelelő tömörségű talajoknál lehet csak alkalmazni.
A RÖVID FÚRT CÖLÖPALAPOK olyan alapozási megoldás, ahol a beton cölöpök viszonylag sekély mélységig fúrva veszik át az épület terhét. Mélységét illetően 1,5 és 3,0 méter mély, 30-80 cm átmérőjű, vasalt beton (min. C25/30). A teherelosztása a cölöpök segítségével pontszerűen adódik át a talaj mélyebb teherbíró rétegére. Laza talajfelszín esetén alkalmazzák, nem igényel jelentős földmunkát, viszont nagy terhek viselésére nem használható.
PONTALAPOK: Kisseb súlyú épületeknél, pillérvázas épületeknél alkalmazzák ezt az alapozási módot. A kivitelezésük szerint lehetnek előre gyártottak és helyszínen készítettek: beton pontalap (monolit vagy előre gyártott), fúrt cölöp alap és vert cölöp alap.
TALAJCSAVARRAL KÉSZÍTETT PONTALAP: Általában, ideiglenes vagy, könnyűszerkezetes épületeknél a fúrt rozsdamentes acél talajcsavart alkalmazzák. Az épületek súlyukból adódóan nem igényelhetnek mély alapozást (3,0 méternél mélyebb), de a talajviszonyok vagy egyéb tényezők indokolttá tehetik.
A talajcsavarok elhelyezésének sűrűsége több tényezőtől függ, például a talaj teherbírásától, a ház szerkezeti sajátosságaitól és a terhelés eloszlásától. Általánosságban elmondható, hogy egy könnyűszerkezetes ház esetén a talajcsavarok 1,5–2 négyzetméterenként kerülnek elhelyezésre. Ez azt jelenti, hogy például egy 50 m²-es ház esetén kb. 25–35 darab talajcsavarra lehet szükség. Viszont pontos számításhoz mindenképpen érdemes statikai tervet készíttetni, mert a csavarok mérete és elosztása a helyi talajviszonyoktól és a ház szerkezetétől is függ. Laza talajszerkezet összetétel esetén 1,5–2,5 méter hosszúságú csavarok ajánlottak, a homokos talaj esetében is, attól függően, milyen mélyebb, stabilabb réteg érhető el. Nagy átmérőjű (pl. Ø76–114 mm) talajcsavarok jobban teljesítenek homokos talajban, mert nagyobb felületen oszlatják el a terhet. A spirális kiképzés segít a csavaroknak a stabilabb mélyebb rétegekbe kapaszkodni.
BETON PONTALAPOK: Készítésük szerint lehetnek az említettek szerint helyszínen készítettek, monolitikusak és előre gyártottak. A kitűzött pontalapok helyét kiássák, ha kell kizsaluzzák a keret szerkezetüket, elhelyezik a szükséges vasalatokat és kibetonozzák. Fontos, hogy a betonszerkezet, csak 28 nap után terhelhető, és az utógondozása alatt az első 7 napban akár többször is locsolni kell. Ha 0 Celsius fok körüli a hőmérséklet, akkor pedig le kell takarni és védeni kell, meleg vízzel locsolni, a készítése során kötésgyorsító és fagyvédő adalékszerrel ellátni.